
Ezen a napon egyébként Hódmezővásárhelyen minden évben óriási bográcsban főzi Imre bátyánk a Lajos napi birkapörköltet, vagy a halászlét. Így volt ez idén is, de sajnos mi nem jutottunk haza, így csak a cambridge-i mini-ünneplésről tudok beszámolni.
Lulu reggel kb negyed hétkor dödörögve ébresztett minket, azaz engem, hiába kántálta fennhangon, hogy daddydaddydaddy, aláfestve a rácsos ágy rángatásával....csak engem sikerült felkeltenie. Halkan leosontunk a konyhába és reggeli után nekiálltunk a névnapi lepény elkészítésének. Barackos joghurtos poharas egyszerű lepényt csináltam, isteni finom lett és két nap alatt el is fogyott az egész tepsire-való.
Miközben én sütögettem, Lulu néha odajött kavarni egyet a tésztán, de inkább csak szöszmötölt mellettem, cipelte ide oda a játékait, sorba rakta a babákat (anyukájára ütött), visszarakta a filcekre a kupakot (vajon ezt kitől örökölte?), krétával rajzolgatott először a táblára, majd az ablaküvegre, aztán az ajtófélfára, folytatta a padlón, míg csendesen el nem jutott a lábujjamig... Az a jó a krétában, hogy csak le kell söpörni, és már nyoma sincs.
Tízkor lejött Melinda barátnénk (aki pár hétig kint lakik velünk a nyáron) és Nyakigláb Apu, és megkezdtük az ünneplést. Volt ének, Nád a házam teteje, mutogatással (Lulu nagy kedvence), torta és ajándékozás. Köszönjük Mamucinak az óriási meglepi csomagot a sok Túró Rudival, és köszönjük mindenkinek a jókivánságokat.
Most pedig egy kis elmaradt beszámoló, amit már hónapok óta gyűjtögetek, van ami már nem is aktuálisan új, hisz Lulu minden nap valami újabb mutatvánnyal kápráztat el minket.

A beszédfejlődés is beindult, bár nem tudjuk hogy mit mond, és nem tudjuk hogy milyen nyelven. Amiket sikerült eddig kikódolni azok a következő szavak:
aphaapha( kacsa), bubble (buborék), nyunyúúú (az a koszos büdös nyúl), ató (autó), csicsi (madár), kukúúú (kakas), peplő (repülő), Alíí (Alíz), Emmmmaaa, Dzsodzso (Geroge), Zsohíí (Zsófi), Menina (Melinda), Ette (Eszter, néha mami vagy aja), zohííí(zokni), ejii (elefánt), krokdi (krokodil), csibabiba (csigabiga), dedette (mégegyszer), fojo (forró), pijos (piros), jejó (sárga), babda (labda), kakkkaa, babaaa, bozsu (bonjour-Franciaországban tanulta), kettő, vántútrí (one, two, three), jajó (rajzolj), Váóó (ha valami érdekeset lát), odír (Oh, dear, ha valami rosszaságot csinál). Egyszerű mondatok a Bye-bye Daddy, Gyeje Daddy, Gyeje Dzsodzso, Hóvaa? (hol van?), ivvvaa (itt van).
Megnevez embereket, állatokat képek alapján, vagy élőben is, minden bicajos ember után Daddy-t kiabál, és integet, puszit dob vadidegen embereknek. Ha valamivel befejezett játszani, annak is integet, bye-bye-t mond, és továbbáll.
Nagy kedvenc mostanában az éneklés és a mutogatás. Minden dalt elénekel, elejétől a végéig, őszerinte. Szerintünk viszont csak halandzsázik hihetetlen hangerővel, ami miatt néha elfelejtjük a legegyszerűbb gyerekdalok szövegét is. Nagyon vicces. A dalok végén tapsol, és sikítja hogy DEDETTE. Kedvenc dalok mostanában a testrész mutogatós Heads, shoulders knees and toes, az Old MacDonald, a Tim the Turtle, Aki nem lép egyszerre, Nyuszi ül a fűben, és a Cinegés természetesen.

A kutyákat és cicákat nagyon szereti, a rokon kutyákat már simogatja, incselkedik velük. A kisebb állatokkal azonban még meg kell tanulnia rendesen bánni. Sokszor találom meg Lulut a fűben kuporogva, negédesen gügyögve a tenyerében valamihez. Általában már túl későn érek oda, és csak egy összemorzsolt hangyát, lábatlan pókot vagy egy házából kifúrt csigát találok. Hmmmm
Hihetetlen nagy zsivány egyébként, produkálja magát, hogy röhögjünk rajta, köpködi az ételt, fújtat a szívószállal, orrát, fülét befogva nevet. És persze akaratos. Ha valami nem úgy van, ahogy szeretné, akkor óriásit üvölt, majd elfordul és elvonul duzzogni. Aztán mikor már unalmas a duzzogás, fülig érő vigyorral nekiáll újra a játéknak.

.
jaj, boldog belated névnapot Lulu!!!! puszi
VálaszTörlésKöszönjük!!!
VálaszTörlés