2014. november 13., csütörtök
Csajok
Lulu 3 és 3/4 éves, Maisy pedig 1 és 1/2. Két tündérmanó, anyai szívem nem győz olvadozni.
Lulu három napot jár oviba, és mindig az oviról beszél, hogy mikor mehet már, mit fognak csinálni, kik a barátai, miről tanulnak. Maisy velem van végig, és januárban kezd az oviban két napot.
A hetünk úgy zajlik, hogy hétfőn, kedden a két kiscsajjal vagyok itthon, plusz jön egy-egy befogadott potyagyerek :-) Kedden délután Granny elviszi két órára a lányokat a játszóérre, vagy a könyvtárba, ha nagyon hideg van. Ez szigorúan két óra, néha még egy teát is főzők, ami csappant az időből:-) De ami a lényeg, hogy a lányok imádják ezt a két órát, mert állítólag mindig van fagyi vagy süti (khm khm), és néha sok TV-t lehet nézni (khm khm). Na és persze mennek busszal ide-oda, járnak a kiskertbe leenni a téli málnát, megetetik a halakat, stb, stb.
Aztán szerdától ovi, Maisyvel még több potyagyerekünk van itthon, és máris itt a hétvége. Még mindig rendületlenül járunk szombatonként a magyariskolába (kénytelenek vagyunk, mert nálam van a kulcs :-)), megyünk péntekenként ugrókötelezni és vasárnaponként úszni. És újra itt a hétfő...
Lulu nagylányosodik, kezd hazudni tanulni, megzabálom. Elvonul, ha tudja, hogy rosszat csinált, nem sír, csak lekonyuló szájjal bűntudata van. Szeret egyedül lenni, kitalál meséket a kis emereinek, hangosan könyvet olvas a képzeletbeli gyerekcsoportnak, és ami a legmenőbb, hogy bunkert épít. Bunker van az asztal alatt, a nappali közepén, a hálóban, a székek lábai között, a szárítók alatt...az egész ház egy nagy bunker. Behordja a jétékokat, és egy órán át ki nem mászik. Maisy nagy lelekesen követi, mindenhova, mindig ugyanazt csinaálva. Cipeli ő is be a játékokat, vonszolja, toszigálja a párnákat, nagyokat nyög a dógózásban. Lulu általában nagyon vevő a közös bunkerezésre, és segít Maisynek, ha beszorul, vagy valamit nem bír berángatni. Egyre ritkábban idegesíti, hogy ott van körülötte a kis palenkás, minden játékba bevonja, óriásiakat röhögnek, csiklandozzák egymást, bunyóznak, és hancúroznak. Öröm hallgatni, Hagyon is általában őket kiteéjesedni, és örülök, hogy nem félpercenként hallom hogy AAAANNYYAAAA. :-)
Lulu lelkesen magyaráz el mindent, amit az oviban tanul, hogy hogyan terjednek a baktériumok ha tüsszentünk, hogy miért követ mindket a hold, hogy csak egy hold van, ami követ minket, de ha forgunk akkor nem követ minket :-)), lehet vele szuper szójátékokat játszani, kezdőbetűsek nagyon mennek neki, illetve 20 kérdés, amikor valaki gondol egy emberre, és a másiknak körbe kell kérdezni. Na persze mindez angolul megy, de ha rákérdezek, hogy mi ez magyarul, akkor igyekszik lefordítani, és nagyon lelkesen jár a magyar sulis csoportjába is, ahol szintán csak magyarul szabad beszélni.
A magyarral kapcsolatban, én még mindig azt a két taktikát használom, hogy elmondatom vele magyarul is amit kér, illetve ha nem tudja, lefordítom magyarra a kérdését, és magyarul válaszolok.
Maisy is lelkesen magyaráz, bár nem sok szót tud. Van a BAba, elöl hangsúlyos, ez a banán. Van a baBA, hátul hangsúlyos, ez bármilyen szőrállat, kisgyerek, baba, játék, stb. A hinta palinta dalt elhümmögi, és számolni is tud, általában a dinoszuruszok lábujjait, ami így hangzik: Da, da, da, da, da. természetesen egy da egy ujj. :-) Mondja azt hogy Juju, meg Dada. És ugat ha kutyát lát, nyávog, ha macskát, és minden más állat láttán valami nyivákoló fejhangot. Imádja őket, természetfilm őrült. Cuppog a halaknak, hörög az oroszlánnak, megzabálom.
Lulu egész ügyesen teker már a kétkerekű bicón, persze nem tudja, hanem Nyakigláb Apunak szigorúan fognia kell (persze... :-))Már csak az indulást kell gyakorolni, tavaszra szerintem menni fog mint a nyúl. Maisy motorozik ezerrel, száguld, felmászik az összes mászókára, átmegy a legfélelmetesebb kötélhídon, lecsúszik bármelyik csúszdán. Szalad, rohan, nincs megállás. Reggeli után már hozza a cipőjét, hogy menne ki az udvarra. Imád sarazni, pacsálni, bújócskázni, csak rohanni fel-alá. Nagyon ritkán nyavajog, ha elesik, akkor is inkább azért sír, hogy hagyjam már menni tovább, ne ajnározzam.
Az alvás mindkét csajnél egész jól megy. Lulu már pelenka nélkül alszik, ami csak egy hete van, mivel 12-13 órát úgy végig alszik néha, hogy meg se mozdul, ezért mindig tele pelussal ébredt. De pár baleset után, ügyesen megszokta, hogy nincs rajta pelus, és ugyanúgy nyomja a 12 órákat.
Maisy még mindig külön szobában, ő is 8kor fekszik, de olyan éber, hogy csak na, amint valaki a lépcsőházban közlekedik, már hallani, hogy forog, magyaráz, nyünyörög. Ha szerencsénk van, akkor reggel 6kor pattan ki végleg a szeme. Az óraátállítás nem segített, volt egy hetünk 4.30-5 órai kávéval...de talán lassan eljutunk 6.30ig :-)
Lulunak vettünk az Ebayen egy emeleteságyat 99 penniért, ez lesz a karácsonyi meglepetés, és megpróbáljuk rászánni a két hét szünetünket, hogy egy szobába tegyük őket. Már alig várom, hogy visszakapjam az irodává vált nyugodt kis hálószobámat :-)
Lulu három napot jár oviba, és mindig az oviról beszél, hogy mikor mehet már, mit fognak csinálni, kik a barátai, miről tanulnak. Maisy velem van végig, és januárban kezd az oviban két napot.
A hetünk úgy zajlik, hogy hétfőn, kedden a két kiscsajjal vagyok itthon, plusz jön egy-egy befogadott potyagyerek :-) Kedden délután Granny elviszi két órára a lányokat a játszóérre, vagy a könyvtárba, ha nagyon hideg van. Ez szigorúan két óra, néha még egy teát is főzők, ami csappant az időből:-) De ami a lényeg, hogy a lányok imádják ezt a két órát, mert állítólag mindig van fagyi vagy süti (khm khm), és néha sok TV-t lehet nézni (khm khm). Na és persze mennek busszal ide-oda, járnak a kiskertbe leenni a téli málnát, megetetik a halakat, stb, stb.
Aztán szerdától ovi, Maisyvel még több potyagyerekünk van itthon, és máris itt a hétvége. Még mindig rendületlenül járunk szombatonként a magyariskolába (kénytelenek vagyunk, mert nálam van a kulcs :-)), megyünk péntekenként ugrókötelezni és vasárnaponként úszni. És újra itt a hétfő...
Lulu nagylányosodik, kezd hazudni tanulni, megzabálom. Elvonul, ha tudja, hogy rosszat csinált, nem sír, csak lekonyuló szájjal bűntudata van. Szeret egyedül lenni, kitalál meséket a kis emereinek, hangosan könyvet olvas a képzeletbeli gyerekcsoportnak, és ami a legmenőbb, hogy bunkert épít. Bunker van az asztal alatt, a nappali közepén, a hálóban, a székek lábai között, a szárítók alatt...az egész ház egy nagy bunker. Behordja a jétékokat, és egy órán át ki nem mászik. Maisy nagy lelekesen követi, mindenhova, mindig ugyanazt csinaálva. Cipeli ő is be a játékokat, vonszolja, toszigálja a párnákat, nagyokat nyög a dógózásban. Lulu általában nagyon vevő a közös bunkerezésre, és segít Maisynek, ha beszorul, vagy valamit nem bír berángatni. Egyre ritkábban idegesíti, hogy ott van körülötte a kis palenkás, minden játékba bevonja, óriásiakat röhögnek, csiklandozzák egymást, bunyóznak, és hancúroznak. Öröm hallgatni, Hagyon is általában őket kiteéjesedni, és örülök, hogy nem félpercenként hallom hogy AAAANNYYAAAA. :-)
Lulu lelkesen magyaráz el mindent, amit az oviban tanul, hogy hogyan terjednek a baktériumok ha tüsszentünk, hogy miért követ mindket a hold, hogy csak egy hold van, ami követ minket, de ha forgunk akkor nem követ minket :-)), lehet vele szuper szójátékokat játszani, kezdőbetűsek nagyon mennek neki, illetve 20 kérdés, amikor valaki gondol egy emberre, és a másiknak körbe kell kérdezni. Na persze mindez angolul megy, de ha rákérdezek, hogy mi ez magyarul, akkor igyekszik lefordítani, és nagyon lelkesen jár a magyar sulis csoportjába is, ahol szintán csak magyarul szabad beszélni.
A magyarral kapcsolatban, én még mindig azt a két taktikát használom, hogy elmondatom vele magyarul is amit kér, illetve ha nem tudja, lefordítom magyarra a kérdését, és magyarul válaszolok.
Maisy is lelkesen magyaráz, bár nem sok szót tud. Van a BAba, elöl hangsúlyos, ez a banán. Van a baBA, hátul hangsúlyos, ez bármilyen szőrállat, kisgyerek, baba, játék, stb. A hinta palinta dalt elhümmögi, és számolni is tud, általában a dinoszuruszok lábujjait, ami így hangzik: Da, da, da, da, da. természetesen egy da egy ujj. :-) Mondja azt hogy Juju, meg Dada. És ugat ha kutyát lát, nyávog, ha macskát, és minden más állat láttán valami nyivákoló fejhangot. Imádja őket, természetfilm őrült. Cuppog a halaknak, hörög az oroszlánnak, megzabálom.
Lulu egész ügyesen teker már a kétkerekű bicón, persze nem tudja, hanem Nyakigláb Apunak szigorúan fognia kell (persze... :-))Már csak az indulást kell gyakorolni, tavaszra szerintem menni fog mint a nyúl. Maisy motorozik ezerrel, száguld, felmászik az összes mászókára, átmegy a legfélelmetesebb kötélhídon, lecsúszik bármelyik csúszdán. Szalad, rohan, nincs megállás. Reggeli után már hozza a cipőjét, hogy menne ki az udvarra. Imád sarazni, pacsálni, bújócskázni, csak rohanni fel-alá. Nagyon ritkán nyavajog, ha elesik, akkor is inkább azért sír, hogy hagyjam már menni tovább, ne ajnározzam.
Az alvás mindkét csajnél egész jól megy. Lulu már pelenka nélkül alszik, ami csak egy hete van, mivel 12-13 órát úgy végig alszik néha, hogy meg se mozdul, ezért mindig tele pelussal ébredt. De pár baleset után, ügyesen megszokta, hogy nincs rajta pelus, és ugyanúgy nyomja a 12 órákat.
Maisy még mindig külön szobában, ő is 8kor fekszik, de olyan éber, hogy csak na, amint valaki a lépcsőházban közlekedik, már hallani, hogy forog, magyaráz, nyünyörög. Ha szerencsénk van, akkor reggel 6kor pattan ki végleg a szeme. Az óraátállítás nem segített, volt egy hetünk 4.30-5 órai kávéval...de talán lassan eljutunk 6.30ig :-)
Lulunak vettünk az Ebayen egy emeleteságyat 99 penniért, ez lesz a karácsonyi meglepetés, és megpróbáljuk rászánni a két hét szünetünket, hogy egy szobába tegyük őket. Már alig várom, hogy visszakapjam az irodává vált nyugodt kis hálószobámat :-)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)