Maisy Sára 9 hónapos

és kúszik, mászik, mint a villám. Mindenhol pillanatokon belül ott van, mindenkit követ, felkapaszkodik a lábunkon, a székeken, az asztal lábán, álló helyzetbe húzza magát, amikor csak tudja. Ha mászik, már nem csak térden, hanem talpon négykézláb fenékkel az égnek menetel, és közbe mondja, mondja. Berreg, göcög, dádádázik, mámámázik, puszikat cuppog, nyálat fröcsköl és röhög. Nagyon vicces kölök, és nagyon nyugodt, viszont mindent megeszik. Megőrülök ettől, mindig valami csüng ki a szájából, papír, matrica, viráglevél, sáros papucs...
Lulunál ez a mindent összeeszünk fázis azért nem volt ennyire feltűnő, mert ő csak 11 hónapos korában mászott, és így nem volt nagyon nem ehető/rágható dolog a közelében.
Aztán a kisasszony integet, és zenére, ritmusra rugózik, tapsolni még nem tapsol, de már csapkodja a játékokat egymáshoz. Imád minden dobozt magára rántani, kirámolja a tartalmukat, majd kiválaszt egy aktuális kedvencet, és azzal bigyerészik jó fél órán át.
Apját és nővérét imádja, bájosan, félrehajtott fejjel mosolyog, hogy nézzétekmilyencukiságvagyok! Keveset sír, azt is ha tényleg van valami konkrét, könnyen lenyomozható probléma. Még nem akad ki másoktól, és nem baj ha lelépek, ugyanúgy elmolyol, néha elindul utánam búgatva, de sosem túl kétségbeesve. Majd eljön az is :-)
Enni eszeget, kézzel zömében, mindent szinte, amit Lulu. Aztán néha kap pampuskát is, de csak úgy kell neki, ha ő fogja a kanalat, és teszi a szájába. El lehet képzelni, hogy micsoda maszatolással jár egy-egy étkezés. A ruhákat nem is említem meg, nincs az az óriási előke, ami megvédene minket a foltoktól.
Ketteske nem valami nagy alvó, babakocsiban, napközben képes 6 órákat fent lenni, mert mindig van esemény, mindig ott a tesó, nem alszik semmit, és még nem is nyűgös. Aztán alszik egy nagyot ebéd után, vagy egy kicsit ;), és 5 órás blokkokat nyom este. Volt pár hét, míg 12 órázott, nagy is volt az arcunk, hogy végre már...aztán kibújt két alsó fogacska, meg jött három takonykór, ovis kötőhártyagyuszi, köhögés, stb... És máris ott vagyunk, ahol előtte. Most 8-kor lefekszik , éjfél körül kel, Daddy eteti meg cumisüvegből, majd 4-5-6 körül újra kel, az már megint cici. Nagy ritkán előfordul az éjjeli két órán át tartó üvöltés, amikor se cici nem kell, és semmi se jó... ilyenkor Lulu elkezd üvölteni, hogy a Maisy nem hagyja aludni, és kikéri magának. És akkor Daddy bevonul Luluhoz, én meg Maisyt a nappali közepén babakocsiba rángatva végre elaltatom...és két perc múlva csörög a vekker...Biztos ismerős másnak is ez a kedves éjjeli jelenet:-)
Na de azért mindig (zömében) édes, koszos, maszatos Maisy babánkkal kerek a világ, imádjuk, mind a hárman körül ugráljuk és jó sokat csikizzük!
Íme pár videó és fotó:

álldogálunk

Tesó királylány haja

Szülinapi torta, nyamm

Levél Lulunak harmadik születésnapján!

Drága kicsi Lulu Rózám!

El sem hiszem, hogy milyen gyorsan repül az idő. Olyan rég írtam rólad, nem mintha nem tudnék mit, hanem pont az ellenkezője, ezermillió dolog történik, és nem mindig tudok lépést tartani. Na de most csak elkezdem, és jön ami jön!
Ma délután (péntek) mértelek meg a falnál, 102 cm vagy, sokkal magasabb, mint a bölcsis csoporttársaid és a kis barátaid. Sokan azt hiszik, hogy 4-5 éves vagy már, nagyon csalóka a külső! Súlyod szerintem 16 kiló lehet, hosszú, nyurga lettél, eltűnt a babapocakod és a babahurkás combocskád is. Már a mozgásod sem babás egyáltalán, úgy vonulsz a lakásban néha, mint egy tini.
Imádsz öltözködni, de csak válogatott ruhadarabokat veszel fel, hiába van 10 cicanadrág, neked csak az a kettő jó, ami a mosásban van. Aztán meg a rövid ujjú felső százszor jobb mint a hosszú, úgy kell rád könyörögni a pulóvert, a zoknit, a meleg harisnyát, sapkát és sálat. Ha rád erőltetek bármit is, te rögtön leveszed,  így néha valamit a szennyesből halászunk elő... (titok).
A ruhák mellett most teljesen rá vagy kattanva a Tangled című mesére, a hajadat királylánynak hívod, minden fürdésnél megmosod magadtól, hanyatt fekszel, bevizezed, besamponozod, leöblíted. Mindent AKARSZ, most és azonnal, a minap azért kiabáltál, hogy vágjam le a hajad, és annyira idegesítő volt a könyörgésed, hogy fogtam magam, az ölembe tettelek, és vágtam neked frufrut (a tincset eltettük Mamucinak). Nagyon kis helyes így, bár szinte alig látszik a sok kusza göndör fürt között, hogy melyik a rövidebb. De legalább nem lóg a szemedbe. Kicsit féltem tőle, hogy délutánra kitalálod, hogy vissza akarod a hajadat tenni...de szerencsére erre nem került sor :-)
Annyira hajfüggő lettél, hogy a minap egy jó barátnőm látogatóba jött, és míg segítettem neki egy fordításban, Széket toltál a lány mögé, és elkezdted fésülgetni a majdnem hátközépig érő haját. A fodrászkodás egy jó órán át tartott, miközben te teljes áhítattal suttogtál oda Maisynek (aki össze vissza mászott a földön), hogy -Húú Maisy, nézd milyen hosszú, Váó, micsoda királylány, ahhhh. Aztán egyszer csak elillantál, hoztál pár fodrászkelléket, és újra nekiálltál a fésülésnek, immár vizes fésűvel (legalábbis mi így láttuk). Mikor azonban jobban megfigyeltük, láttuk ám, hogy hogy lett vizes a barátnőm haja.
Te először is megpróbáltál a cumisüvegből vizet spriccelni a fésűre, nem ment. Ezután próbáltad a hajat spriccelni, nem ment. Ekkor jól megszívtad a cuclit, és a vizet ráfolyattad a hosszú hajra....igen, leköpted a barátnőmet, majd ugyanolyan áhítattal, mint előtte, fésülgetted tovább a haját.
Mondanom sem kell, mi visongtunk a röhögéstől, és persze te is csatlakoztál, kis bohóc, és alig bírtam neked elmagyarázni, hogy bár nagyon jó volt a problémamegoldás, ilyen mégsem csinálunk!

Aztán van az is, hogy napi ezerszer elismétled azt a szót, hogy MIÉRT/WHY? Kb egy hónapja intenzíven nyomod a kérdezősködést, és bár megőrjítesz vele minket, tudjuk, hogy komolyan érdekelnek a dolgok okai és az okozatok, következmények. Néha többször is el kell ismételni, hogy miért is, mert kéred, míg nem elégedetten bólogatsz, hogy most már jó. Aztán pár nap múlva előrukkolsz valami okossággal, és akkor rájövünk, hogy tényleg megértettél valami MIÉRTet.  Mindig elcsodálkozom, hogy micsoda agyatok van, ti csimotáim.

A hét úgy zajlik, hogy három napot többnyire itthon vagyunk mi csajok, néha megyünk rövid bölcsis csoportba, látogatóba, kirándulni, stb, majd két teljes napot bölcsiben vagy. Daddy este 7kor ér haza szinte minden nap, sajnos sokszor később is, így csak egy órácskát tudtok vele lenni. Meg is látszik a hétvégén, úgy csüngtök rajta  Maisyvel, mint majmok a fán! És egyik kedvenc időtöltésetek, illetve nekem is, az esti tánc. Mindenki választ egy dalt, amit felteszünk, és ropjuk a táncot a konyhában közösen. IMÁDOM! És te is!
A bölcsiről még annyit, hogy annyira szeretsz oda járni, hogy ha lefekvésnél, vagy ha rosszat álmodsz, mondom neked, hogy gondolj valami jó és izgalmas dologra, amit nagyon nagyon szeretsz, mindig, MINDIG azt mondod, hogy a bölcsi. És megnyugodva álomba szenderülsz.

Daddy nagy szerelmen kívül Maisyvel is nagy a barátság, a kiscsibe követ mindenhova, szerintem a szeparációs szorongása jobban előjön, ha te mész ki a szobából, mint ha én. Állandóan göcögtök valami, együtt dolgoztok valami fontos ügyön, például az asztal alatt teafiltereket és jégkockákat osztogattok poharakba és tányérokba, azaz te osztogattad, Maisy meg mindent összenyalt. Vagy ültök a sarokban, és Maisynek olvasol Szabó Lőrinc, Lóci óriás lesz című könyvéből, képek alapján, és nagyon ügyesen!
Azért persze vannak összetűzések is, hisz a kisbaba mindig követi a téged, mindent elvesz és megesz/megrág/megnyal. És ez olyan vicces, hogy te, mint nagybaba beállsz kisbabáskodni, és akkor kezdődik a babarángatás, egymásragurulás és idegesítő utánzás...és az üvöltés, közös varázslatos üvöltés, aminek néha sosincs vége! De még azért bírjuk!

A minap az utcán közölted velem, hogy két legjobb barátod van, a Rapuntzel (a meséből), meg a Leó. Hmmm, remélem Rapuntzel csak ideiglenes :-)

Nagyon sok időt töltünk együtt, és igaz, hogy kivagyok néha a fáradtságtól, főleg, hogy Maisy háromszor is fent van éjjel mostanában, imádok minden veled töltött percet. Mert nagyon ügyesen és lelkesen segítesz takarítani, főzni, Maisyre vigyázni, imádsz kézműveskedni, vágni, festeni, ragasztani, imádod a bolondos ötleteimet, játékaimat. Sokszor próbálsz magyarul válaszolni nekem is már, és önfeledten, boldogan ugrálsz minden nap, szívod magadba azt a sok tudást, magabiztosan és önállóan fedezed fel a körülötted lévő varázslatos világot. És amikor egy kicsit sok és ijesztő minden, akkor odabújsz a biztonságot adó ölembe, gombóccá kuporodsz azokkal a nyurga lábaiddal, becuppantod az szopizós ujjadat, és újra a kisbabám leszel pár percre. Majd hirtelen felpattansz, hogy rohanj tovább, és fülig érő szájjal közlöd, hogy : But Mama, I am not a baby anymore, I am a grown up, like Daddy! (De mami, én már nem vagyok kisbaba, hanem felnőtt, mint a Daddy), ami mindig könnyet csal a szemembe.
Szeretlek te kis szülinapos! Legyen varázslatos napod!