Mit akar a gyerek...

- Ujjszopós lesz ez a gyerek! - mondta Granny, mikor Lulu egy hetes korában valahogy begyömöszölte öklét icipici szájacskájába. Mi csak álmosan néztünk, és fogalmunk nem volt, hogy örüljünk-e, vagy sem.
- Ujjszopós lesz ez a gyerek! - mondta a védőnő, mikor Lulu hat hetesen, még mindig kalimpáló végtagokkal véletlenül becupppantotta négy ujját. - Jó dolog az, anyuka, majd meglátja! Tudni fogja, hogy mit akar a gyerek!
Lulu ma négy hónapos.
Ujjszopós.
Szopja az ujját, ha éhes.
Szopja az ujját, ha álmos.
Szopja az ujját, ha fáj a pocakja.
Szopja az ujját, ha koncentrál, és tölti a pelust.
Szopja az ujját, mert jön a foga.
Szopja az ujját, ha fordulni tanul, ha tanulmányozza a játékait, ha unatkozik, ha el van keseredve, ha jókedvű.
Most akkor honnan tudjam, hogy mit akar a gyerek?