Itt van a július, és tombol a kánikula. Nem az a kellemes nyári forróság, amikor éjfélig lehet a kertben ücsörögni egy szál pendelyben. Napközben olyan fülledt az idő, mint az esőerdőben, estére meg tíz fokra zuhan vissza. De azért szeretjük, bár Lulu elég nyűgös lesz tőle, és sokat alszik. Még a soknál is többet.
Néha úgy tűnik, alváson és nézelődésen kívül nem is csinál mást. Tudom, nem szabad sose már gyerekével összehasonlítani a sajátodat, de azért titokban irigykedem, mikor a jóga barátok már fogat növesztettek négy hónaposan, ide-oda gurulnak négy és fél hónaposan, vagy ülni tudnak öt hónaposan. És amikor ránk kerül a sor, hogy elmeséljük mi történt az elmúlt héten, én mindig ugyanazt mondom, hogy mi sokat alszunk. Már negyedik hete. Ami persze szintén irigylésre méltó... na de minden héten?
A múltkor feltett fordulós videó is csak a véletlen műve volt, szerintem eldőlt a kisasszony, én meg pont rögzítettem. Nyakigláb Apu szerint a gyerek a másodfokú egyenlet megoldóképletén elmélkedik. És persze nem gyakorol, hanem egyszer csak csinálni fogja amit kell. Úgy legyen.
A múlt hét nagy csalódása az volt, hogy kiderült, hogy nincsen munkám. Mindig is tudtam, hogy a szerződésem csak augusztus végéig szólt, de mikor gyesre mentem ezt elfelejtette mindenki, és abban a hitben voltunk, hogy februárig megtartják a posztom. Na de nem, mert persze az új kormány kevesebb pénzzel támogatja az iskolákat, és azok meg úgy csökkentik a kiadásokat, hogy a gyesen lévő anyukának nem hosszabbítják meg a szerződését. Bumm.
Túl szomorú viszont nem vagyok. Egyrészt azért, mert ha vissza is mennék dolgozni, kb. 10 fonttal keresnék kevesebbet, mint amennyibe a bölcsi kerülne. Másrészt pedig, nincs is hely a környékbeli bölcsikben, még a várólistán sem.
Egy kedves barátnőm szerint már az első randi után fel kellett volna iratkozni arra a várólistára.
Néha úgy tűnik, alváson és nézelődésen kívül nem is csinál mást. Tudom, nem szabad sose már gyerekével összehasonlítani a sajátodat, de azért titokban irigykedem, mikor a jóga barátok már fogat növesztettek négy hónaposan, ide-oda gurulnak négy és fél hónaposan, vagy ülni tudnak öt hónaposan. És amikor ránk kerül a sor, hogy elmeséljük mi történt az elmúlt héten, én mindig ugyanazt mondom, hogy mi sokat alszunk. Már negyedik hete. Ami persze szintén irigylésre méltó... na de minden héten?
A múltkor feltett fordulós videó is csak a véletlen műve volt, szerintem eldőlt a kisasszony, én meg pont rögzítettem. Nyakigláb Apu szerint a gyerek a másodfokú egyenlet megoldóképletén elmélkedik. És persze nem gyakorol, hanem egyszer csak csinálni fogja amit kell. Úgy legyen.
A múlt hét nagy csalódása az volt, hogy kiderült, hogy nincsen munkám. Mindig is tudtam, hogy a szerződésem csak augusztus végéig szólt, de mikor gyesre mentem ezt elfelejtette mindenki, és abban a hitben voltunk, hogy februárig megtartják a posztom. Na de nem, mert persze az új kormány kevesebb pénzzel támogatja az iskolákat, és azok meg úgy csökkentik a kiadásokat, hogy a gyesen lévő anyukának nem hosszabbítják meg a szerződését. Bumm.
Túl szomorú viszont nem vagyok. Egyrészt azért, mert ha vissza is mennék dolgozni, kb. 10 fonttal keresnék kevesebbet, mint amennyibe a bölcsi kerülne. Másrészt pedig, nincs is hely a környékbeli bölcsikben, még a várólistán sem.
Egy kedves barátnőm szerint már az első randi után fel kellett volna iratkozni arra a várólistára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése