Luluval ma buszra szálltunk, szerintem életében most először. Rajtunk kívül még három utas utazott, akik mindannyian az én hátam mögött ültek, viszont Luluval pont szemben. Látom ám, hogy az én kis édes lányom tekergeti a fejét, figyelget jobbra, balra, majd elmosolyodik, kis idő után vigyorog, mint a tejbe tök. Ekkor a megállónál leszáll egy idős hölgy, és mikor elhalad mellettünk úgy int búcsút Lulunak, mintha legjobb barátok lennének. Zötyög a busz tovább, Lulu ismét tekereg, bámul, majd kis idő után újra vigyorogni kezd. A kis hamis, ekkor rájövök mit csinál. Mosolyokra portyázik. Lassan hátrafordulok, és látom ám, hogy a mögöttünk ülő összes utasnak fülig ér a szája.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése